Egy ideje kezdtem visszagondolni az elmúlt évtizedekre, és azokra a vágyaimra amik beteljesültek. Nem azonnal, de előbb-utóbb eljött az ideje és azt vettem észre "ezt is szerettem volna valamikor és megkaptam"
De vajon mikor megkaptam megköszöntem-e? Nem sajnos, hiszen természetesnek vettem....
Kicsit utána olvasva rájöttem, hogy a pozitív gondolatnak (de a negatívnak is!) hatalmas ereje van!
Tehát nem mindegy mit gondolsz és persze mit mondasz.
Az az ember, aki folyton siránkozik, aki nem tud örülni semmi aprónak, aki csak a rosszat éli meg az életében és nem veszi észre azokat a pici ajándékokat amiket élete során kapott, az sajnos bevonza magának a további rossz,negatív élményeket stb.
Először gondoljuk végig mik azok az apró, talán elsőre jelentéktelen vagy természetes dolgok amiért hálásak lehetünk, hogy megkaptuk életutunk folyamán.
Néhány példa:
- Hálás vagyok, hogy vannak/voltak szüleim, mert családot adtak és otthon nekem..
- Hálás vagyok, amiért látok,mert láthatom a családom, a természetet...
- Hálás vagyok, hogy van gyermekem, mert szerethetem őket,
- Hálás vagyok mikor süt a Nap, mert melegséggel és örömmel tölt el...stb stb
Minden hála után indokuljuk meg MIÉRT vagyunk hálásak és köszönjük meg a végén...szívből, átérezve!
Ezek elsőre természetes dolgok,de vannak akik vakok, akiknek nincsenek gyerekei....nekik is van biztos apró örömük, például a vak ember hálás lehet szeretteiért, akik segítik...azokért a dolgokért amiket vak emberként megtanulhatott....stb.
Nem szabad a negatívot nézni az életben, csak a pozitívat.
Ha úgy érezzük nincs miért hálásnak lennünk, akkor köszönjük meg egészségünket, azt a kort amit megértünk, hogy aznap nem áztunk el az esőben...bármiért. Hiszen annyi jó dolog történt és történik...és fog történni!
Érezzük át a köszönetet, s minden köszönet és hála újabb pozitív dolgokat vonz be.
Kérjünk bátran jobb munkahelyet, s ha natán mégsem úgy alakul köszönjük meg azt, hogy így lehet még jobb ajánlatot kapunk. stb Kérjünk napsütést, de ha mégis esik köszönjük meg azt is,mert így jó lesz a termés.
Mindennek oka van, mégha elsőre nem is tűnik jónak, akkor is a pozitív oldalról kell hálát mondanunk.
Kinek mondjuk hálát?
Ezt mindenki hite vagy életszemlélete szerint döntse el! Ha Isten, felsőbbrendű, angyalok vagy csak az Univerzum amiben hiszünk adjunk ezeknek hálát, és köszönjük meg.
Legyen ez mindennapi gondolatmenetünk, mindig köszönjünk meg valamit, legyünk hálásak. S ha elég hálásak vagyunk kérjünk...ezt építsük be gondolatainkba,de ne görcsössen akarjuk, csupán engedjük ki kívánságunk és várjunk rá.
